2014. június 19., csütörtök

Neked ajánlva .

Rólad álmodtam, a lényeg inkább az, hogy Veled. Iskolában voltunk, nem beszéltél hozzám, de bárhova fordultam és mentem, ott voltál. Mindenkivel kommunikáltál, csak velem nem. Mint egy rossz bújócska egy tükörteremben, ahol magamat nem, és mást sem, csak Téged láttalak. Azt a két szempárt és a hátrafogott hajat. Tükör, amit elém tartasz, mióta ismerlek.  Majd eltűntél. Én pedig, mint egy ijedt vad, rohantam az üres folyosókon, de nem találtalak. A hiányoddal ébredtem. Azzal a fajtával, mint amikor régen kitépted magad belőlem, miközben szerettelek. Minden porcikámmal. Mégis erős és makacs vagyok, tartom magam magamhoz. Az egyik magamhoz, ami nem én vagyok. Aztán ki tudja.. lehet, hogy lassan végre megmozdulok, a négykézláb mászott pocsolyámból felállok, felnézek, nagyot szippantok a tiszta levegőbe...és élek.


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése